Szakkör vezetők

Népi kézművesként olyan emberekkel alkotok, sütök, díszítek, akik a hagyományt, a népi kézműves kultúrát szeretik és tisztelik. Óvodapedagógusként is jó érzéssel tölt el, hogy a magyar népi kultúrát közvetíthetem, amelyet igyekszem élővé tenni.

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége hímző szakmai bizottságának elnöke, és a Békés Megyei Népművészeti Egyesület titkára vagyok. Több mint 30 éve vezetek gyermek- és felnőtt hímző szakköröket, gyűjtöm és feldolgozom a Kárpát-medence hímző kultúráját, tanárként pedig tovább adom a tudásomat a hímzés iránt érdeklődőknek.

Végzettségem szerint közgazdász és külkereskedelmi szakember vagyok. A gyöngyfűzést először kikapcsolódásként éltem meg, ma már az életem szerves része. Az ékszerkészítés számos technikája által mindig variálható, megújítható, korlátlan lehetőséget rejt magában. Fontosnak tartom a hagyományok megismerését és a tudásátadást.

A kosárfonás nekem egyenlő a szabadsággal, a természet szeretetével és egyben az alkotással.

Bízom benne, hogy a XXI. század emberének, - akinek az elgépiesedő és rohanó világot tapasztalva egyre jobban hiányzik a természet - csak fokozódik az igénye, hogy visszataláljon hagyományos értékeihez. Hiszem, hogy az ősi tudást és technikát tovább tudom vinni és adni, mindazoknak, akik szeretnék megtanulni ezt az olykor kemény, egyben mégis gyönyörű kézműves szakmát.

Tanítói diplomám megszerzése után kerültem kapcsolatba a Békés Megyei Népművészeti Egyesülettel. Soraikban tanultam többféle kismesterség alapjait, majd alaposabban a szövést, később a mézeskalács készítést.

A hímzés gyermek korom óta jelen van az életemben. Kötődést és megújulást jelent. A megszerzett tudást szívesen megosztom másokkal, mert fontos számomra, hogy gazdag népi textil kultúránk modern életünk része legyen.

A népi kézművesség szeretete már gyermekkoromban elkezdődött. Kezdetben a hímzés öröme, szépsége, ma már a hímzésminták felgyűjtése, kutatása motivál. Úgy vélem, hogy a hagyományos népi hímzést modern formába öltve ismét élővé lehet tenni.

Hivatásnak az óvónői pályát választottam. A gyöngyfűzésben autodidakta módon szereztem jártasságot, eleinte csak hobbi volt, később erre koncentráltam. A népi ékszerkészítést mestereimtől tanultam. Szeretek a különböző technikákkal, formákkal kísérletezni, újat alkotni, de a régi tárgyakat is érdeklődéssel tanulmányozom.

Fontosnak tartom a magyar nyelvterület népi mintakincsének tovább éltetését. Ezért olyan tárgyakat, viseleti darabokat készítek a népi mintakincs felhasználásával, amelyek a mai modern világban is használhatóak, viselhetőek.

A feltekert verőkék, egy csipke kezdése mindig nagy várakozással tölt el. Olyan ez, mint egy varázslat, hiszen egy spulni cérnából gyönyörű alkotás születhet. A kezdő fogásokat a családban sajátítottam el, majd tanítómesterem Mátray Magdolna volt.