Szakkör vezetők

Alkotó tevékenységem mellett hagyományos és modern nemezkészítést tanítok saját műhelyemben, Kecskeméten. Az Igen-ez Műhelyt 2002-ben alapítottam. Specialitásom a selyemnemezelés, az ún. NUNO nemezöltözékek, kiegészítők és tértextilek. Ezen belül saját fejlesztés a mozaik-nuno nemez. Vallom, hogy a minőségi ipar vagy népművészeti tárgy használata és készítése emeli az életminőséget.

2010-től foglalkozom nemezkészítéssel. Tanulmányaimat a Békés Megyei Kézműves Szakiskolában Aba P. Ákos, Kecskeméten Nagy Mari és Vidák István, valamint a Nádudvari Kézműves Szakiskolában Árvai Anikó és Vetró Mihály vezetésével végeztem. Jelenleg felnőtt szakképzésben tanítok Békéscsabán, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület felkérésére.

Népi kézművesként olyan emberekkel alkotok, sütök, díszítek, akik a hagyományt, a népi kézműves kultúrát szeretik és tisztelik. Óvodapedagógusként is jó érzéssel tölt el, hogy a magyar népi kultúrát közvetíthetem, amelyet igyekszem élővé tenni.

Már kisgyermekként imádtam rajzolni, alkotni, „művészkedni”. Tipikusan az a kislány voltam, aki minden kezem ügyébe kerülő anyagból készített valamit, és rengeteg technikát kipróbált.

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége hímző szakmai bizottságának elnöke, és a Békés Megyei Népművészeti Egyesület titkára vagyok. Több mint 30 éve vezetek gyermek és felnőtt hímző szakköröket, gyűjtöm és feldolgozom a Kárpát-medence hímző kultúráját, tanárként pedig továbbadom a tudásomat a hímzés iránt érdeklődőknek.

Végzettségem szerint közgazdász és külkereskedelmi szakember vagyok. A gyöngyfűzést először kikapcsolódásként éltem meg, ma már az életem szerves része. Az ékszerkészítés számos technikája által mindig variálható, megújítható, korlátlan lehetőséget rejt magában. Fontosnak tartom a hagyományok megismerését és a tudásátadást.

A ’70-es években kezdtem kézművességgel foglalkozni: szövéssel, később nemezeléssel. Vezettem szakköröket iskolákban, művelődési házakban. A nemezeléssel Nagy Mari és Vidák István ismertetett meg.

A kosárfonás nekem egyenlő a szabadsággal, a természet szeretetével és egyben az alkotással.

Bízom benne, hogy a XXI. század emberének − akinek az elgépiesedő és rohanó világot tapasztalva egyre jobban hiányzik a természet −, csak fokozódik az igénye, hogy visszataláljon hagyományos értékeihez. Hiszem, hogy az ősi tudást és technikát tovább tudom vinni és adni mindazoknak, akik szeretnék megtanulni ezt az olykor kemény, egyben mégis gyönyörű kézműves szakmát.

Végzettségem szerint magyar nyelv és irodalom–történelem szakos tanár és néprajz szakos bölcsész vagyok. Kalandként élem meg az anyagokkal, textúrákkal való kísérletezést. Oktatásaim során is arra törekszem, hogy felkeltsem a tanulni vágyók kíváncsiságát, kreativitásra ösztönözzem őket.

A modellezést 45 éve kezdtem ebben a szakkörben...

„A népzene (...) a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene.” Bartók Béla

Szeretnék minél többet tanulni a szüleimtől és másoktól is; tudatosan előbbre vinni a nemez ügyét. Szeretném minél többször átélni azt az érzést, amit a nemez mintájának lerakása és az elkészítés folyamata, valamint a közösségben végzett munka jelent nekem.

Tanítói diplomám megszerzése után kerültem kapcsolatba a Békés Megyei Népművészeti Egyesülettel. Soraikban tanultam többféle kismesterség alapjait, majd alaposabban a szövést, később a mézeskalács-készítést.

A hímzés gyermekkorom óta jelen van az életemben. Kötődést és megújulást jelent. A megszerzett tudást szívesen megosztom másokkal, mert fontos számomra, hogy gazdag népi textil kultúránk modern életünk része legyen.

A népi kézművesség szeretete már gyermekkoromban elkezdődött. Kezdetben a hímzés öröme, szépsége, ma már a hímzésminták felgyűjtése, kutatása motivál. Úgy vélem, hogy a hagyományos népi hímzést modern formába öltve ismét élővé lehet tenni.

Hivatásnak az óvónői pályát választottam. A gyöngyfűzésben autodidakta módon szereztem jártasságot, eleinte csak hobbi volt, később erre koncentráltam. A népi ékszerkészítést mestereimtől tanultam. Szeretek a különböző technikákkal, formákkal kísérletezni, újat alkotni, de a régi tárgyakat is érdeklődéssel tanulmányozom.

50 éve foglalkozom a népművészet több ágának kutatásával, oktatásával és alkotómunkával. 17 éven keresztül voltam a Szórakaténusz Játékmúzeum Műhelyének vezető múzeumpedagógusa.

Pályám során számos versenyen, kiállításon és fesztiválon vettem részt mind hazai, mind nemzetközi közönség előtt. Vallom: ezt a nagyon szép szakmát csak szívvel és lelkesedéssel lehet művelni.

Széll János élete nagy részét Gyulán töltötte, de alkotói munkássága révén ismerik a megyében és az egész országban is, hozzájárul a népi kézművesség, a népművészet elismertségének növeléséhez. Részt vesz a helyi kultúrateremtésben, értéket hozott és hoz létre.

Számomra a modellezés egy gyermekkori szerelem. Általános iskolás, 4. osztályos voltam, mikor megismerhettem a repülő modellezés szépségeit.

Fontosnak tartom a magyar nyelvterület népi mintakincsének továbbéltetését. Ezért olyan tárgyakat, viseleti darabokat készítek a népi mintakincs felhasználásával, amelyek a mai modern világban is használhatóak, viselhetőek.

A feltekert verőkék, egy csipke kezdése mindig nagy várakozással tölt el. Olyan ez, mint egy varázslat, hiszen egy spulni cérnából gyönyörű alkotás születhet. A kezdő fogásokat a családban sajátítottam el, majd tanítómesterem Mátray Magdolna volt.

Ismeretterjesztő csillagász, a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központ természettudományokért és csillagászatért felelős módszertani munkatársa vagyok. Csillagászattal sok-sok éve foglalkozom. Komolyabban az általános iskolában kezdtem el az égbolt titkait kutatni csillagászati könyvek segítségével, majd Szolnokon a helyi amatőr csillagászati kör tagjaként és később az országos csillagászati mozgalomba is bekapcsolódva gyarapítottam tudásomat.

50 éve foglalkozom a különböző népművészeti ágak kutatásával, oktatásával és alkotómunkával.