Ötvös- és zománcművész, ékszerkészítő népi iparművész, nemezkészítő vagyok.

1985 óta foglalkozom az ötvöszománc technikákkal hivatásszerűen. Alkotói pályám indulását Makoldi Sándor és Kátai Mihály festőművészek segítették. 1993 és 1997 között tanítottam a zománcművességet a debreceni Kézműves Szakiskolában (ma: Kós Károly Művészeti Szakgimnázium). Iparművész pályámon a rekeszzománc képek és ékszerek készítése mellett az ékszerekhez ruhákat is kezdtem tervezni és kivitelezni. Először ezeket hímzéssel díszítettem, majd megismerkedtem a nemezeléssel, s felmerült bennem a gondolat: milyen jó lenne nemezruhákat is készíteni. Hagyományőrző egyesületünk alkalmain számos technikát volt alkalmam megismerni, és alapvető fogásait továbbadni. Eközben elvégeztem a népi játszóházvezető képzést, majd a nemezkészítő mesterséget a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnáziumban. A nemezes képzés során szerteágazó ismeretanyagra tettem szert Árvai Anikónak és Vetró Mihálynak köszönhetően, melyet a későbbiekben – saját alkotómunkám mellett – az egyesületi munkában, saját műhelyalkalmaimon és nyári táboraimban egyaránt eredménnyel kamatoztathattam. Iparművészként is a népművészet formanyelve, képi világa foglalkoztatott, és inspirálta alkotásaimat. Ezért is léptem be a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesületbe. 2019-ben tagja lettem a Népművészeti Egyesületek Szövetsége népi ékszer szakbizottságának. 1997-ben létrehoztam a Gyöngy-Ház Alkotóműhelyt, amelynek tevékenysége kezdetben a zománcművészet egykori rangjának helyreállítását célozta, majd tevékenységi körét kibővítve a nemezelést, a szövést és a bőrművességet is beemeltem a gyermekeimmel és tanítványaimmal közös alkotómunkába.